A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) nemrég kiadott közleménye szerint már 10 hónapja várja a választ arra a törvényjavaslatra, amelyet még 2023-ban nyújtott be az Európai Bizottságnak. A Népszava értesülési szerint azonban az EB nagyjából akkor kaphatta meg a javaslatot, amikor az 2024. október 1-jén kikerült a kormány honlapjára.
Ettől a tanévtől kezdve nincs magyar hallgató ezekről az egyetemekről külföldön az Erasmus+ keretein belül.
Korábban azt nyilatkozta, hogy várhatóan márciusra megegyeznek az EU-val, de amennyiben neki felróható okokból mégsem sikerül a megállapodás beadja lemondását.
Az alapítványi egyetemek továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ programban.
November 23-ig kellett volna megegyeznie a kormánynak az Európai Bizottsággal Erasmus-ügyben. Hankó Balázs elmondta, hol tartanak most a tárgyalások.
Továbbra is megoldatlan a csereprogramok uniós finanszírozásának ügye, az álláspontok inkább távolodnak, mintsem közelednek egymáshoz.
A program a világ több mint 80 országában, bárki számára elérhető.
Bár a támogatások egyelőre jövő nyárig biztosítva vannak, megegyezés hiányában 2024 őszétől több mint 4450 hallgató maradhat ki a külföldi csereprogramból.
Vészesen közeleg a határideje annak, hogy a magyar diákok, oktatók és kutatók szeptembertől részt vehessenek az EU-s programokban, ezért kezdeményezik a rendkívüli ülést.
Csak feltételesen kaphatnak támogatást a modellváltó egyetemek a Tempus Közalapítványtól, november 23-ig kell döntést hoznia az Európai Bizottságnak - közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.
Kiderült, hogy az Európai Bizottság az alapítványi egyetemek helyzetét részben rendezni hivatott összeférhetetlenségi szabályokat csak akkor vizsgálja meg, ha azokat már elfogadta a magyar parlament. Sok még a kérdőjel.
Továbbra is az Európai Bizottság és a magyar kormány kezében van, mehetnek-e jövőre Erasmusra a modellváltó egyetemek hallgatói, miközben a Tempus Közalapítvány ma már döntést hoz a jövő évi források elosztásáról.
Az a kisebb probléma a közétkeztetéssel kapcsolatban, hogy a diákoknak nem jut elég idejük a menzán felszolgált ebéd elfogyasztására. A nagyobb, hogy - főként a középiskolák esetében - menza sem áll rendelkezésre, így a tanulók leghamarabb akkor jutnak főtt ételhez, amikor a tanítás után hazaérnek.
